egyházmegyei hivatal (lat. curia dioecesana): a püspököt az egész →egyházmegye kormányzásában, főként a lelkipásztorkodás irányításában, a közigazgatásban, a bíráskodásban és a vagyonkezelésben segítő személyek és intézmények összessége (vö. 469.k.). - Az ~ban állandó szolgálatot teljesítő összes személyek kinevezése a mpp. joga (470, 473.k.). Akiket az ~hoz állandó szolgálatra felvesznek, kötelesek a jog és a mpp. által meghatározott módon és keretek között a hivatali titoktartásra. Hivatalba lépésük alkalmával a jog v. a mpp. által meghatározott módon, ígéretet kell tenniük feladatuk hűséges ellátására (471.k.). Ez az ígéret a →bíróság személyzete esetében hivatali →eskü (1454.k.). - Ha az ~ személyzete nagy, a mpp. →egyházmegyei hivatalvezetőt nevezhet ki és →püspöki tanácsot hozhat létre. A mpp-öt a kormányzásban az →általános helynök és a →püspöki helynök(ök) segítik. - Az ~  tisztségviselői az →irodaigazgató és a →jegyzők. - Az ~nak azokat az iratait, amelyekkel jogi hatást szándékoznak elérni, alá kell írnia annak az →ordináriusnak (vö. 134.k. 1.§), aki kibocsátja őket. Ez az aláírás az érvényességhez szükséges. Alá kell írnia őket az irodaig-nak v. a jegyzőnek is (474.k.). Ez utóbbi aláírás, mint a hitelesség biztosítéka, kötelező, de ha hiányzik, ettől még az irat nem érvénytelen. Az iratokat levtárban kell őrizni (→egyházmegyei levéltár). A gazd. ügyek szerve a →egyházmegyei gazdasági tanács és a →egyházmegyei vagyonkezelő. E.P.

Erdő 1991:275.